LoginRandom Images |
BankJatekJáték: két csoport játsza (mindegyik saját érdekei szerint: a vagyonarány növelése a cél): a bankrendszer, és a társadalom. Társadalom feladata, hogy biztosítsa, hogy kellõ látraszóló pénzmennyiség (a meghatározott infláció szerint egyre több) legyen a rendszerben. Ha ennél kevesebb a pénz, akkor "kölcsön kell kérni" a bankrendszertõl (igazából megkérni a bankrendszert, hogy teremtsen pénzt). A játékban, a valósághoz hasonlóan a társadalom nem hoz létre pénzeszközöket, nem teremt pénzt, hanem a bankrendszertõl kéri. Bankrendszer feladata: Hitelt adni a társadalomnak. A pénz nagy részét hosszú távú hitelek formájában teremti. A rövid távú hiteleket magasabb kamattal terheli. Az elõtörlesztést szintén bünteti. A bankrendszer akkor csinálja jól a dolgát, ha a társadalmat eladósítja: az adósság legalább a pénzmennyiség 2-szeresére növekszik (akár 3x-osára is egyébként). A kamatokat a bankrendszer határozza meg (nem a társadalom). Természetesen lehet valós példákhoz is ragaszkodni. Megjegyzések *** A pénzmennyiség: a látraszóló betétek + lekötött betétek + készpénzzel együtt szakszóval a pénzkínálat. Lényegében a termékek és szolgáltatások cseréjére rendelkezésre álló pénzmennyiség. A pénzkínálat definíciója: a lakosság+vállalkozások (vagyis a nem banki szereplõk) számláin levõ számlapénz + náluk levõ készpénz összege. A definícióból következik, hogy a pénzmennyiség akkor csökken, amikor a társadalom hitelkamatot fizet a bankrendszernek. Akkor növekszik, amikor
A forgó (látraszóló + készpénz) pénzmennyiségen felül természetesen akármennyi lekötött betét lehet, akár az önkormányzatoknál vagy az állami számlákon (minél több van, annál rosszabb helyzetbe kerül a társadalom, annál több hitelkamatot fizet a bankrendszernek a semmiért).
Segédeszköz: AdossagPenz (táblázatkezelõben érdemes játszani). Természetesen lehet rá saját programot írni, vagy akár papíron végigjátszani, az eredmény ugyanaz. A bankrendszer akkor tudja nagymértékben eladósítani a társadalmat, ha a hiteltörlesztés során elõször megszünteti a pénzt (amit aztán a társadalom kénytelen lesz hitelfelvenni (megtévesztõ szóval a bankrendszer "kihelyezi"), és csak a második felében költi el a kapott hitelkamatot. Néha pedig a bankrendszer a szigorított hitelfeltételekkel és/vagy a magasabb kamatokkal csökkenti a pénzmennyiséget, ezzel leállítja a gazdaságot, és hitelek milliói dõlnek be, a bankrendszer megszerzi a zálogokat. Kis extraprofit. 1929-1933, 2008-....?
Természetesen mindig a bankrendszer nyer Tanulság A társadalomnak nem sok választása van egyébként. A társadalom (amíg nem teremt pénzeszközöket) teljesen ki van szolgáltatva a bankrenszernek. A valóságban is csak az a társadalom egyetlen értelmes alternatívája, hogy megtanulja, hogy az államinak álcázott pénz magánbanki teremtése egy hatalmas átverés, és a társadalomnak más módon kell elõállítania a pénzmennyiséget (vagy az elszámolásra használt más pénzeszközöket). A másik érdekes tanulság, hogy amikorra az adósság kialakult (mondjuk a pénzmennyiség 2.5x-ese), a bankrendszer haszna alig függ a kamatréstõl. Viszont nagyon kis kamatrés esetén lassabban alakulna ki a nagy adósság. Tehát amikor kialakult az eladósodás, a bankok összezárják a kamatrést, ezzel lényegében az új bankok elõtt bezárják a kaput. Az új banknak kis kamatrés mellett nem 15-20 hanem 30-40 év kellene, mire felépíti a nagy adósságállományát, amialatt bõven van idõ arra, hogy kiszorítsák a piacról (a média segítségével ez nem olyan nehéz. A bankrendszer fenntartásához a médiát is kézben kell tartani). Lehet mondjuk a magyarországi kamatokat és inflációs számokat használni, az 1989-2008 idõszakra. Vagy az USA 1913-1933 esetleg az 1933-2008-at
|
Powered by TikiWiki CMS/Groupware