LoginRandom Images |
HoTarolasOlyan megoldást mutatunk be, amivel Magyarország teljesen függetlenné tud válni az import gáztól. Megtérülési idő kb. 3-4 év. Nemcsak, hogy minden része külön jól ismert, tervezhetõ, de, mint kiderült, az egész rendszer is, másoknak is eszükbe jutott, leírták, sõt, megcsinálták ! Lásd HoTarolasReferencia Valójában megoldások egy családjáról van szó. Ha lenne értelmes élet a Földön, akkor nem lenne gond, ha egy technológia minimum 500 ház ellátására lenne jó (falu méret) - de ilyen szétzilált társadalomnál és gazdaságnál - ahol az összefogásra / társulásra / együttmûködésre az emberek többsége nem ismer hatékony módszereket - lényeges elõny lehet, ha valami kicsiben is megvalósítható. Ezért (is) a minimális méret is az elemzés tárgya kell legyen.
(img src=show_image.php?id=15)
Jajj, de már a delta (sciam, discovery ... egyéb tudományos-politikus kiadvány) is megmondta, hogy a napenergia nem éri meg ! Látni fogjuk, hogy
Pofátlanul egyszerű ? Igen, az. Lássuk, hogyan lehetséges ez. Igazából egyetlen trükk, a méret (lásd lent, a gőzhajó hasonlatot). Nem 1-2 házra, hanem minimum 100 házra kell megoldani (ahol már a megtérülés 2 év alá csökken), de 1000 házig még valamelyest tovább csökkennek a költségek, aztán 1000 ház felett aszimptotikusan beáll (a naptükrök költségeinél kicsivel magasabb értékhez tart) A megvalósíthatóság kulcskérdéseit - pl. a beeső napenergia hasznosítását és a hőtároló szigetelését számítógépes modellel vizsgáljuk, hogy a praktikus méreteket meghatározzuk: HoTarolasSzamitogepesModell<br>
Jelentős mértékben hozzájárultak:
Építész és/vagy építőmérnököket keresünk a részletesebb tervek kidolgozására. Meg persze épészmérnököket, informatikusokat, vegyészeket, kertészeket, stb... Regisztráljatok (balra fent) és szóljatok hozzá.
Télen, ha fázunk, jusson eszünkbe, hogy érkezik elég energia a Földre, csak nagyrészt nyáron. Ki is mondta, hogy "mindenkinek ugyanannyi meleg jut. Csak a gazdagoknak télen, míg a szegényeknek nyáron." Az egész világon, itt nem részletezett okokból (de indokoltan) a fosszilis energiahordozók helyett (amik a napfényt évmilliók óta tárolják) a nyári nap energiáját tárolják el télire. Ennek klasszikus módja a tűzifa. Az energiát a tűzifa elég rossz hatásfokkal tárolja, és feldolgozása
elég munkaigényes és nem nyújtja azt a kényelmet, amit a gáz (hátrányai mellett) kétségtelenül nyújt. Pelletté feldolgozása a kényelmet növeli (a feldolgozási költségeket szintén). Energiafű számos szempontból jobb. Ezt a 240m2-es házat egy évben 60000 MJ-al fűtünk (jelenleg gázzal, primitív módon, annak vizeskazánban való elégetésével - jelenleg még gőzturbinánk sincs üzemben). Kb 4286kg, 14MJ / kg tüzifát vagy energiafüvet jelent. Ez kb 0.3 hektár (közepes vagy jó) földön terem meg (14.3 tonna / ha termésátlag). Hogyan lehetne a tüzifánál jobban begyűjteni és eltárolni ? Látni fogjuk, hogy ezer ilyen házhoz nem kell 300ha erdő vagy energiafű-mező (mely 3000 lakosra Mo-on jutó 2700 ha-nak 11%-a), hanem akár 9-10 ha-on meg tudjuk oldani (mely 3000 lakosra Mo-on jutó 2700 ha-nak 0.4%-a), akár sivatagi talajon is. A megoldás baromi bonyolult: közvetlenül el kell tárolni a naphőt, erre épített víztározóban. A technikai kialakításnak azért vannak apró, de lényeges elemei. Méret Amikor a gőzhajót kitalálták, a szükséges "nagy mennyiségű szén" miatt legtöbben azt mondták, gőzhajó SOHA nem fogja átszelni az óceánt. A jobb mérnökök ezen csak mosolyogtak. Ugyanis tudták, hogy míg a közegellenállás csak a méret 2. hatványával növekszik, a szállított tömeg 3. hatvánnyal. Más szóval nem kell mást tenni, mint elég nagyot építeni. Az átlagember és az átlagos mérnökök képzelőerejét ez meghaladta. De a jobbak megtervezték, megépítették, és ma is a távolsági szállítás messze legolcsóbb módja a tengeri szállítás. Mennyi víz kell ? A víz fajhõje 4.2 kJ/(kg*C). Azaz 1 m3 vízben, ha 39C-rol 99C-re melegítjük, 252 MJ energiát tudunk tárolni. Ezzel pont 1000 Ft-nyi gázt tudunk megspórolni. Ezt a 240m2-es házat (melynek nem 100%-át fûtjük kellemes 20C fölé, de nagy részét. Ma már nem számít különösebben jónak, de elfogadható) kb. 240 m3 víztározó kellene (~1m3 / m2 -). Viszonyításképpen ez kb. 6x6x6 m-es kocka. Lehetne víz helyett másban tárolni a hőt ? Víz helyett elég lenne kb 3m3 olvadt só. "The Solar Two used this method of energy storage, allowing it to store 1.44 TJ in its 68 m³ storage tank with an annual storage efficiency of about 99%" forrás: wikipedia A javaslatom, hogy legfeljebb csak rövid távon tároljuk sóolvadékban vagy forró szénben, lásd NapTarolo az energiát. Így a gõzturbinákat éjjel is üzemeltetni tudjuk, elektromos áramot állítva elõ. Az éves fûtésigényre a 99C-os víz költséghatékonyabb megoldásnak látszik. Bizonyos helyeken, ahol sziklás, vízfolyásmentes kőzet van, nagy hőmérsékleten tárolhatjuk a hőt. 250C feletti célszerű, amivel túlhevített gőzt tudunk előállítani a gőzturbinás (axiál vagy Tesla-turbinás) generátorok számára, vagy pl. radiáldugattyús gőzgépekkel hajtott malom, fűrészgép, stb... számára. Érdemes megjegyezni, hogy akár 90C-os vízzel is tudunk gőzturbinát/gőzmotort hajtani, pl. a klímaberendezésekben szokásos R134A gázzal (vagy az olcsóbb ammóniával ?). Ennek számos előnye van, és persze pár hátránya. Akár olyan megoldás is elképzelhető, hogy nyáron a turbinák többsége magasabb hőmérsékleten, más közeggel üzemel, mint télen, alacsonyabb hőmérsékleten. Mindenképpen említésre méltó, hogy a hőtároló nemcsak a fűtésben, de a villamos (ill. mechanikus) energiatermelésben is segít egész évben.
Költségek A városiakat a víz árával is szivatják (~400-900 Ft/m3 attól függõen, hogy a csatornát is kifizettetik, vagy locsolási kedvezményt kér valaki), de még úgyis megéri. Tanyán saját kútból meg könnyen (kb. 10..30 Ft / m3 a szivattyúzás költsége) megoldható a víztározó. Van, ahol a belvizes idõszakban (mint épp most) lehetne feltölteni a tározót (egyébként is csak egyszer kell). Dr Gyurcsovics Lajos könyve, Hõtermelés napsugárból (Mûszaki Könyvkiadó 1987, ISBN 963 10 7147 2) 9. oldala szerint a napállandó 1350W/m2, 32. oldal szerint Budapesten a nyári hónapok alatt 1954-1967 évek mérései szerint - 2000 körül alighanem kicsit magasabb, a napteljesítmény nem állandó, még ha az ünnepelt globális felmelegedés "tudósok" ezt általában el is felejtik) 1m2 vízszintes felületre esõ hõenergia kb. 900 kWh (április..szeptember=(4+5+5.6+5.6+5+3.8)*30 ), vagyis 3240 MJ, ami kb 13 eFt gáznak felel meg. Ha a házunk alapterülete 100m2, akkor 1.3 MFt földgázzal egyenértékû hõt nem hasznosítunk, mert nehéznek gondoljuk a tárolását. Más szavakkal kb. 13 m mély tóban tudjuk eltárolni a nyári meleget télire, melynek minden hektárja (=130000 m3) kb 50000 .. 130000 m2 -nyi lakóteret tud ellátni téli hõenergiával, ami kb 400..700 ház. Az üvegház éjjelre betakarható még egy szigetelõ réteggel, de ez nem feltétlen szükséges (a modell tud számolni a takarással, de olyan paraméterekkel futtattuk, ami szerint nem takarunk). Az egy házra esõ beruházás minimális:
Kb 1-2 év alatt térülne meg (ahol - mint az utóbbi évtizedekben épült házak többségében - egyébként a melegvizet tudják használni, vagyis a központi fûtés megoldott, pl. radiátorral vagy padlófûtéssel). Melyik falu van benne ? Megcsináljuk ? NapOrszagJelentkezes Hõveszteség Bár éjjel minimálisra lehet csökkenteni a hõátbocsátást, 1W/(m2 * K) alá, nappal az üvegház egyszerû technikával 3W/(m2*K) vesztesége igen jelentõs. Ezért úgy fízibilis a dolog, ha több energiát tárolunk be, mint ami a felszínen érkezik. Más szóval 13 m-nél valamivel mélyebb tároló kell, és kell mellé egy kis naperõmû. A HoTarolasSzamitogepesModell segítségével a paraméterek hangolhatók. A naperõmû ad elektromos áramot is (és mellette egyéb érdekes termokémiai reakciókra is használható), de a hulladékhõjét is betároljuk. A gõzturbina kondenzátora a tóban lesz.
|
Powered by TikiWiki CMS/Groupware