Az információrendszerezésnek különböző fejlettségi szintjei vannak. Példák segítenek a szintek elkülönítésében.
- email, levlista, forum, chat. Ezek képviselik a legalacsonyabb szintet, mivel az információrendszerezésre alkalmatlan eszközök. A levlisták és fórumok általában szemétdombhoz hasonlítanak, amik tipikusan 90-99% zajt, és attól nehezen (fárasztó sok munkával) elkülöníthető hasznos információt tartalmaznak.
- wiki, subversion (svn), könyvek stb... egyéb szerkesztett tartalom. Ezek információrendszerezésre alkalmasak. Használhatók pl. az alacsonyabb szintű kommunikáció (pl. fórum) rendszerezésére is. Tudásbázis kialakítását segítik. Ugyanakkor a manipuláció kivédésére (vagy akár detektálására) nem kínálnak hatékony eszközöket. (kevesen nézik a wikipedia diff-jeit, és döntenek úgy, hogy némelyik változtatás / törlés -t inkább visszautasítva régebbi tartalmat néznek)
- git, mercurial (vagy a lassabb, régebbi eszközök: monotone, bitkeeper). Ha meg akarjuk érteni az információrendszerezés magasabb fokát, akkor érdemes megszemlélnünk azt, hogy az elosztottan fejlesztett opensource projektet csúcs-karbantartói (pl. Linus Torvalds) hogyan fésülik össze a tudásbázist.
- közvetlenül viszonylag kevés helyről fogadnak információáramot, amit több-kevesebb átvizsgálás után sajátjukba fésülnek. Erre szöveges forráskód esetén a git a leggyorsabb eszköz.
- közvetve több millió helyről fogadnak kódot (pár alkalommal még tőlem is), de ez nem érkezik közvetlenül egyik csúcskarbantartóhoz sem, hanem csak többszöri átnézésen (azaz minőségbiztosításon) keresztül.
Ha a legfejlettebb módszert a szoftverek forráskódján túl egyéb tudásra is ki tudjuk terjeszteni, akkor az emberiség értelmisége a mai (2010) sötétségből elindulhat a fény felé. Ennek közvetett hatásai szinte beláthatatlanok.
A git ehhez kevés. Szükségünk lesz valami áltlánosabb eszközre is, ami fuzzy matematikai relációkat és valószínűség-függvényekkel, eloszlásokkal is képes dolgozni.
