FaGázosító

GázTurbina, AbszorpciosHutogep, HidrogenCiklus és

FaGázTraktor (!!!) hajtásához nem kell fosszilis tüzelõanyagot égetni. Különösen akkor, amikor nem hozzáférhetõ, vagy irreálisan drága (egyesek szerint ez már fennáll ... mások szerint késõbb fog).

Más szavakkal: 100 kW-os gázmotoros áramfejlesztõ ("genset") meg tud termelni napi 100 eFt -nyi villamos energiát és 100 eFt-nyi hõt, kb 50-60 eFt üzemanyagköltség mellett (~3 tonna száraz biomassza pl. faipari hulladék, kukoricaszár + ~1.5L kenõolaj + igen kevés víz). Ilyen körülmények között a megtérülés 250 nap is lehet (a valóságban általában nem végig 100%-on üzemel, ezért 2 éves megtérülés reálisabb - de az is nagyon szép).

Nagyobb gépet könnyebb csinálni, kis gépet nehezebb. 10kW-ostól felfelé nem gond. 15-20kW-osat már az üzemanyagra igencsak toleránsra meg tudjuk csinálni. A tapasztalatunk szerint 2-5kW -os áramfejlesztõ környékén lehet a praktikus minimum. Bár lejjebb is lehet menni, elvi akadálya nincs, a ráfordított üzemeltetési költségek és a megtakarítás egy 0.5kW-osnál aligha van arányban (2010-ben). Legjobb (legrövidebb, akár 1 tél alatti megtérülés), ha többen összefognak (mondjuk 10..15 MFt / év villany + hasonló gázszámla kiváltására), és közösen élvezik 40-1000 kWe CHP-k (Combined Heat and Power) hasznát. A mezőgazdaságban, amikor hektáronként 150 eFt a bevétel a termésből, a kiadások összege kb. ugyanennyi, a megmunkáláshoz és öntözéshez elhasznált 55 eFt-nyi (200L, 0.02L / m2) gázolajon múlhat a nyereségesség - vagyis az itt dolgozóknak élet-halál kérdés. Miközben hektáronként 5000 kg szalma / kukoricaszár / napraforgószár is keletkezik, ami energiatartalma kb. 2000 liter dízelolajnak felel meg - ha elgázosítjuk, és hõerõgépben elégetjük.

Elvileg folyékony Fischer Tropsch dízelolajat is készíthetünk (pl. Cobalt katalizátorral), igaz, valamivel kevesebbet (ui. a FischerTropsch exoterm folyamat, az energia egy részét fûtésre használható hõ formájában kapjuk). Bár ennek is van irodalma, ehhez ma kevesen értenek.

 

A 

FEMAwoodGasifier

(gúnyneve FEMA "tarmaker", mert szerencsétlenül sok kõolajszerû kátrányt termel, ami a gázmotorban nem kívánatos, mert felragasztja a szívószelepet) egyik alternatívája a

gekgasifier wiki

- látszólag profi csapat áll e mögött. Látható a

méretezett szűkület

, és nagyon praktikus levegőelőfűtő megoldás. Csövek mennek az égéstérbe, nem csak úgy átszívjuk az üzemanyagon. Az alapberendezés méretezése tapasztalatunk szerint szerencsétlen.

Megépítettük a Gek-et. Laborkörülmények között mûködik. De még a FEMA-nál is nehezebb stabilan üzemeltetni (igaz, kevesebb kátrányt termel). Alighanem azért ilyen labilis, mert kicsi a redukciós tér.

Messze a legjobb készülék az összes közül, amit próbáltunk (vagy akár amiről hallottunk):  a fel és leáramú házasítása (bár nem a monorator-on keresztül jutottunk el hozzá, azt csak utólag ismertük meg, mondhatjuk, hogy a monorator továbbfejlesztése) 200kWe alatt egy térben érdemes (külön égéstér nélkül), lehet, hogy nagyobban is. Külön érdekessége, hogy bár jól ötvözi a megismert szerkesztési alapelveket, meglepően egyszerű.

Korábban a vortex-et fontosnak gondoltuk. M.Viktor szerint a kátrányszintet is alacsonyan tartja. Érdemes lenne kipróbálni az eddigi legjobbat kerek házzal (a téglalap is kiválóan üzemel). Biztos, hogy működésileg nem rosszabb a kerek, és a tangenciális levegőbefúvás ott további javulást jelenthet. Kérdés, hogy érezhető/mérhető-e a további javulás, és mennyivel kerül többe.

A BWG (blue water-gas) gyártástechnológiához hasonlóan többfázisra bontva (H2 termokémiai előállítása), további lehetőséget kínál a hővisszanyerésre (enélkül az Otto ill. Diesel motor vagy DetonációsCiklusúGázturbina az égési energia nagy részét, >50%-át a kipufogón keresztül bocsátja ki). Ezzel a hővisszanyeréssel 10 kg faszén (=5L benzin=13kg fa) fogyasztás kb 7kg-ra csökkenthető, igaz, így szükséges pár liter víz is. De az automatizálása bonyolultabb. MW környékén jön szóba.

Fagázfejlesztõ - "nyolcparancsolat"

A megépítésnek és üzemeltetésnek sok apró trükkje van (mire stabilan megy a motor - pláne, hogy tartós is legyen ! ). így a kudarc esélye is nagy. Ez az (egyik) oka annak, hogy keveseknek sikerül. A legfontosabb dolgok, mint tízparancsolat összefoglalva:

  • nagyon forró, izzó (800-1200C), elszenesedett üzemanyagon (ami már faszén) kell áthúzni a gázt, hogy a redukció jó legyen.
    • a hőszigetelésre nagy gondot kell fordítani
  • egyenáramú berendezésben a fenti körülmény könnyebben létrehozható: mert itt a gáz (a redukció során) lefelé halad ahogy az üzemanyag is, és már teljesen desztillált faszénen redukálódik.
    • ellenben az ellenáramúban a gáz felfelé haladtában végül friss üzemanyagot talál, amit desztillál: ez magas kátránykoncentrációhoz vezet. Ez kisebb mértékben az egyenáramúban is bekövetkezik. Ezért igyekezzünk a rendszert úgy kialakítani, hogy a levegő a kátrányos gázokat égesse, ne a tiszta faszenet (hogy a kimeneten a kátránykoncentráció drasztikusan csökkenjen).
      • szellemes megoldás a kétfokozatú üzem (két csõ váltogatva desztillál / redukál), ami ellenáramban is jól használható: ennek a Thwaite rendszernek az automatizálása bonyolultabb. Anno nem is tartották fontosnak lerajzolni: Mathop "Gas Engines and Gas Producer Plants" 1905-ös könyve éppen csak említi. Ma nagyobb berendezéseknél szóba jöhet
  • ha az égéstér körülveszi a redukciós teret (csövet), az segít (pláne kis készüléknél). Az is kellemes, ha nagyobb üzemanyagot is be lehet pakolni (régebbi cikkek 15cm vastag fahasábokat említenek nem is túl nagy készülékekben, ma 10-50mm-essel megy a legtöbb)
  • a rázás, bolygatás nem luxus, hanem alapkövetelmény. Különben a redukciós térben féregjáratok keletkeznek, amiken a gázok redukció nélkül áthúznak. 1-2 percenként pár másodpercre be kell indítani a rázómotort.
  • a gáz többfokozatú szűrése roppant fontos. Különben a kátrány leragasztja a motor szelepeit, és leállítás után a himbák eltörnek ("egyszer-indítható motor" ;-). Aki nem hiszi, próbálja ki. A  CiklonSzuro jó, de magában kevés.
  • legjobb az alacsony fordulatú (=tartós), nagy expanziójú motor (az expanzió az Atkinson ciklust kivéve a kompresszióval egyezik). Állítólag 15-17 -es kompresszióviszony kiváló (erre nincs saját méréssorozatunk).
  • ha az égéshez beszívott levegõt nem melegítjük elõ (a kipufogó hõjével, és/vagy a gázgenerátor meleg kimeneti gázával) ellenáramban, akkor a fogyasztás jóval meghaladja az 1 kg / (Le*h) -t. Ha van sok helyünk, akkor ez könnyen kivitelezhetõ (csövekkel).
  • ha nem ügyelünk rá, a motor megtalálja, honnan tudja szívni a levegõt (a túl sok levegõ elszegényíti a gázkeveréket). Pl. a fékvákumcsövön, valamelyik kis vákumcsonkon, vagy a kartergáz-csövön át. Ügyelnünk kell rá, hogy a rendszer légtömör legyen, és csak szabályozott mennyiségben kapjon levegõt (és benzint ! A motor álló benzinpumpával is képes valamennyi benzint beszívni, tehát az injektor áramát is ki kell kapcsolni - több okból is). A motor  0.8 .. 1.14 lambda tartományban biztosan üzemképes (és 1.00 körül +-0.04 tartományban a legtisztább). A gázfejlesztõnek szüksége van bizonyos gázáramra a stabil mûködéshez. 1.6L-es 8 szelepes opel-motornál 1400 RPM már használható, alatta stabilan járatni nehézkes (bár sok dolgot ki lehetne próbálni: pl. a szelepösszenyitás kiküszöbölése).

 

Szempontok:

  • fogyasztás
  • üzemanyag
    • jobb esetben nem, vagy csak kis hányadát kell aprítani
  • biztonság, könnyed üzemeltetés.
    • 24 óránként vagy ritkábban kelljen kihamuzni + kisalakolni (még ha üzemanyagot kell is rápakolni közben).
    • a készülék minden részéhez hozzá lehessen férni (a "lehegeszthetõs" nem tuti), pláne az égéstér környékén
  • alacsony kátránytartalom
  • készülék méret, ár, élettartam
  • kényelmes és tiszta begyújtás
    • pellettel és fúvóval 3-5 perc alatt be lehessen gyújtani (begyújtás után a pellet nem optimális üzemanyag: pár óra alatt eltömõdhet a redukciós zóna nagy nyomásesést okozva)
    • be lehet-e gyújtani fúvó nélkül (még ha lassabban is) ? Pl. kályhaként
  • karbantarthatóság: ha valami elromlik, könnyen detektálható + javítható-e, vagy különleges alkotórészek, anyagok, szerszámok, módszerek szükségesek
  • egyéb: pl. engedélyek

img src="http://www.ideje.hu/images/Energy/WoodGasifier/Ford/Ford.jpg" alt="fagáz"

fagáz

 

Sikeres készülékek - linkek

 

 

Biomassza elgázosításának számos elõnye van a közvetlen elégetéshez képest. Akkor is, ha termikus energia a cél, és akkor is, ha vegyipari alapanyag. Pl. háztartási szemét (száraz, széntartalmú részének) elégetéskor igen magas hõmérsékleten sok mérgezõ anyag, pl. dioxin keletkezik. Az elgázosítás sokkal alacsonyabb hõmérsékleten történik, és összehasonlíthatatlanul tisztább eljárás. Az elgázosítás során nyert kb. 100-as oktánszámú üzemanyag gáz tisztábban ég el (pl. NOx), mint a benzin (pláne a gázolaj) üzemanyag - az indítás fázisát leszámítva. Viszont mivel az Otto motor hengerébe nem folyadékként jut be az üzemanyag,

  • kevesebb oxigén tud bejutni a hengerbe, így kisebb fajlagos teljesítménnyel lehet számolni (kb 30-40%-al csökkent maximális teljesítménnyel). Vagyis pl. 5-6kW / liter (hengerűrtartalom literenként) teljesítménnyel, szemben ugyanaz a benzines 9 kW / liter. (1500 RPM esetén)
    • Tartós üzemben szívómotorral (pl. áramfejlesztõ) 1500 RPM esetén 5kW/liter, 3000 RPM esetén 10 kW / literrel lehet számolni
    • Fagázas üzemben valamivel nagyobb szívócsõnyomás mellett kisebbek a "pumpálási veszteségek", vagyis hajszálnyival jobb lehet a hatásfok (ha a keverékképzés egyébként szabályozott). Benzin (vagy LPG) üzemben viszont nagyobb a teljesítménytartalék (pl. átmeneti terhelésnövekedés esetén)
  • 4 ütemû benzines (vagy gáz üzemû) motorra van szükség, kb. CR=9..11 közötti kompresszióval (sûrítési viszony).
    • a 2 ütemû nem jó, mert a kenõanyagot nem tudjuk az üzemanyagba juttatni, és besül
    • dízel esetén vagy csökkentett (minimális) mennyisígû gázolajjal lehet begyújtani a keveréket, vagy pedig csökkenteni kell a kompressziót, és izzítógyertya helyett gyújtógyertya beszerelésével (kis adaptert kell esztergálni) gázüzemûvé kell alakítani.

A technika ismert, a II. világháborúban (és korábban is) elterjedten alkalmazták a fa elgázosító kazánt. Ideje elõvenni a tudást, és továbbfejlesztve alkalmazni. Még a FEMA is kiadott egy 90 oldalas ismertetõt (George W. Bush elõtt a FEMA-nak nem a bizonyítékeltüntetés volt a fõ profilja), hogy ne akkor kelljen kísérletezni, amikor már itt a baj:

  • Benzinmotorokat (pl. autók, áramfejlesztõk!!!) azonnal lehet üzemeltetni ilyenrõl. A gáz-gáz keveréshez a "porlasztó" egy T-idom, oldalt bemegy az elgázosító városigáz (=világítógáz, syngas, prodicer gas, CO+H2+CH4 kimenete).
  • Dízelnél lehet elsõdleges üzemanyagként használni, de kis mennyiségû gázolaj akkor is kell a begyújtáshoz. Ehhez nagyobb szakértelem kell.
    • vagyis a benzinmotor nemcsak karbantartás szempontjából kedvezõbb, mint a dízel, de ha fagázzal üzemeltetjük, akkor üzemanyagköltség szempontjából is. Üzemanyagválság idején pedig különösen
  • rekuperációs GázTurbina -val pl. 30%-ot értek el a svédek (gáz üzemanyaggal)
    • GozTurbina -val kicsiben 25%-nak is örülni kellene.
    • Egymás után gázturbina+gõzturbinával 50..60% a csúcs (de kicsiben 40% is óriási lenne - persze a forróvízt beleszámítva 75-80%). Meg kell vizsgálni termodinamikailag, hogy a rekuperációs gázturbina esetén a tapasztalati hatásfok (amirõl tudunk) miért nem közelíti meg ezt.

 

Saját 20kW-os "genset":

 Egyéb linkek:

  • http://en.wikipedia.org/wiki/Wood_gas_generator
  • http://www.gas-turbines.com/nt6/index.html (NT6) NT6 video
    • ha jól gondolom, ez egy "velox kazán"
    • az autós turbóból készített gázturbina ebben a készülékben hasznos áramot nem termel (valójában fogyaszt, a turbó olajszivattyúja)
    • a fenti FEMA elgázosítója okosabb (és biztonságosabb) szerkezet: nem kell hozzá nagynyomású tartály. Ha már nyomás alá helyezzük az égésteret, akkor vékonyabb, hosszabb csövet használnék (a szûk faberakónyílás miatt úgysem lehet nagy fákat betenni).
    • az NT6 nem használja a hulladékhõt: a turbina kimeneti hõjét ilyeténképpen kellene használni hõvisszanyerõvel: mondjuk 118mm-es füstgáz csöben ellenáramúlag behelyezünk 60mm-es csövet, ami a légsûrítõ kimeneti komprimált levegõjét elõmelegíti (az égéstérbe lépés elõtt)
    • youtube-on COOLGUYBENTLEY nagyon hasznos dolgot említett (még ha félreértésen alapult is): a turbina (vagy Ericsson ciklus) hulladékhõje segítségével egy faelgázosító lényegében égés nélkül (vagy minimális oxigénnel) tudna üzemelni, csak a begyújtás kezdeti fázisában lenne égés. Ez is fát spórol, és jóval egyszerûbb, mint egy hõvisszanyerõ hõcserélõ. De a hőcserélő felület nagy, ráadásul 1000C körül.
  • magyarul is sok oldalt találunk "fagázmotor" címszó alatt
  • http://www.freeweb.hu/ecoflotta-haz/Poszter.htm ajánlott oldal: mindenféle megoldás összehasonlítása technikai paraméterekkel, árakkal
  • ezen .pdf szerint 1030 - 5150 kW / m3 a redukciós térfogathoz képest. Dia=16cm és 30cm hossz esetén 0.08 **2 * pi * .3 * 5150 = 31 kW  ~ reális tengelyteljesítmény felsõ határ (hõt többet is tudunk).
  • Kalle gázfejlesztõ : állítólag hideg állapotból fél perc után be lehetett indítani a motort (szakszerû üzemeltetés esetén). Ez rekord (még faszenes gázfejlesztõknél is, amik gyorsabb indításúak). Kb. ugyanannyi kg faszén (34 MJ/kg) kellett, mint ahány liter benzin (45 MJ/kg). Igaz, hogy a faszén kalóriája kisebb, de a kipufogó hulladékhõjét részben hasznosítja.

A kátrányosodás okai: video

  • begyújtáskor a felmelegedés 3-10 perce alatt szinte elkerülhetetlen
  • alacsony hõmérséklet
  • túl nedves üzemanyag
  • kicsi áramlás
  • üzemanyag túlzott leégése (kései utántöltés)
  • Túl sok üzemanyag marad bent az üzem végén

 Hozzá kell tenni, hogy óriási különbség van két gázfejlesztő között (vagy akár 1 gázfejlesztőnél is a fúvókahelyzet és gázáram szerint) a kátránytartalom szempontjából.
 

Üzemanyag - szinte bármilyen széntartalmú szilárd anyag (fémektõl forgómágnesekkel megtisztított szemét is?), max kb 20%-os víztartalommal. A legjobb készülékeknél akár 40% is (sőt, akár a nedveshez képest 40% is, ami a szárazhoz képest 67%)

  • mechanikai okokból túl nagy darab fákat nem lehet behelyezni, mert megakasztja az elgázosítót. a FEMA leírás max 2inches kockát ír (max 5cm élhossz)
  • ideális kb. d=4..5cm -es henger "brikett"
    • Végh Ferenc szerint mûanyag extrudálógépbe lehet tenni kukoricaszárat, szalmát, faágakat, fát, fûrészport, papírt, stb... és (forgó csiga révén?) kijön belõle ilyen végtelen henger, amit csak fel kell szeletelni. Kiváló üzemanyag az elgázosításra.

 

1932-ben az Erdészeti lapok a következőket írja:

Tüzelésre mindennemű faanyagot felhasználhatunk. Minél szárazabb a fa, annál jobb a gáz, ezért a fát a gáz fölös mele­gének elvonása kapcsán szárítani is szokták. 15 cm-nél vasta­gabb fát nem igen szoktak adagolni. Vékony vagy apró anyag (gally, forgács, fűrészpor) elégetésénél vagy keverve adagoljuk azt vastag fával, vagy ha csak ez lesz az üzemanyag, a rostélyt ennek megfelelően sűrűbbre és nagyobbra kell méreteznünk, hogy vékonyabb parázsréteget kapjunk, mert a vastag, tömör izzórétegen keresztül a szívás nehéz.

Kicsivel lentebb 50 lóerős motort említ. Pontos méreteket nem közöl, de a tippünk d=0.4 .. 0.5m, h=1.6 .. 2m

Vagyis az üzemanyag aprózódása a készüléken belül is megvalósulhat, mint a monorator bizonyos változatainál.
 

Begyújtás

Figyelem: a begyújtás soha nem az alsó hamuzó nyíláson keresztül történik. Az alsó hamuzó nyílás a hamu kikotrására szolgál.

Legkönnyebb begyújtási mód (FEMA faelgázosító):

  • a tűzcsõ aljába (pl. a dia=0.15m l=0.5m esetén 0.4m magasan) rakjuk meg keményfakocka üzemanyagot
    • a keményfakockák a leírás szerint max 5cm élhosszúságúak legyenek, hogy ne akasszák meg az üzemanyagot a csõben. Mi kb 20x40mm-es keményfahulladéklécekbõl (amik a fûrésztelepen a szélén leesnek) kb 40-60mm-es darabokat vágtunk körfûrésszel.
    • nem árt begyújtást segítő apróbb száraz gallyakat, szalmát, faforgácsot, kukoricát vagy ilyesmit is tenni. Ez a felület növelésével elősegíti, hogy a begyújtás során (ami nagy légárammal történik) az egész tűzcsõben magasabb hőmérséklet kialakuljon.
  • dobjunk rá pl. nitrohigítós rongyot (a mosóbenzin valamivel veszélyesebb)
    • dobjunk rá gyufát. Belobban. Ne égessük le a szemöldökünket!
    • dobjunk rá további (pl. keményfakocka) üzemanyagot
  • legalább 50W-os ventillátorral szívjuk meg (mi valami busznak a 24V-os ventilátorát, eredetileg talán a fûtésrendszerében lehetett), ez ugyebár lefelé szívja. Ha tömörebb a rakás (pl. fûrészpor is van benne), akkor jóval nagyobb teljesítményre van szükség. A Youtube-os filmekben 1kW feletti (a lombszívók általában 1400-1600W -osak) teljesítményû (és hangos) ventilátorokkal dolgoznak.
    • Fontos, hogy a begyújtás során (ami nagy légárammal történik) az egész tûzcsõben (legalább 35cm hosszon) felforrósodjon az üzemanyag. Enélkül nem fog menni a redukció (a fagázfejlesztés). 10-15 cm hosszon nem elég.
  • Lehet, hogy a tûzcsõbe, a rács felé kb 0.13 m-re beteszünk egy 1100 C-s K-hõelemet hõmérsékletmérés céljából.

Amennyiben van üzemanyag a rendszerben, az oldalsó gyújtónyíláson keresztül tudjuk meggyújtani. Ez esetben a nitrohigítós rongy berakása elõtt kapcsoljuk be a ventilátort. Benzin vagy mosóbenzin veszélyesebb, mert robban (nem "lobban"). Az oldalsó gyújtónyílás kb a tûzcsõ felsõ 1/3-nál kell legyen. Begyújtás után röviddel (amikor a tûz beterjedt a tûzcsõbe) az oldalsó gyújtónyílást zárjuk le.

 

A gáz elégetése a perzselőhöz hasonló készülékkel lehetséges. A kis d=80mm-es tipikusan 27..58 kW. Van 110kW-os is, de az 2 égőfejes. Mivel ezek gázfúvókája pici, sajátot készítsünk ennek mintájára, akár nagyobbfajta konzervdobozból.

 

Motor üzemeltetése

A kis, 2kW-os áramfejlesztő üzemeltetése elég nehézkes (nem Honda, hanem gagyi SPG2700-as kínai). Nem szív elég jól a stabil gázfejlődéshez (150mm-es, 30Le-s gázfejlesztő esetén). A generátor saját röpsúlyos szabályzója is elég gagyi, gyorsan nyitja a pillangószelepet, amitől még jobban elszegényedik a keverék, vagyis akár tovább romolhat a helyzet.

Befecskendezős benzines vagy LPG-s motor szabályzása (remélhetőleg) könnyebb, mert ott a keverékképzést a benzinoldalon is tudjuk szabályozni, ami pláne a beindításkor ill. tranzienseknél jól jön.

Anyagok

  • ezen dokumentum szerint kiváló korrózióálló az adott alkalmazásra:
    • 18 Cr - 13 Ni steel with 2.5% Si
    • 18 Cr with 4% Al
    • page43 (5 in the pdf): 5% S-tartalmú szénnel : 0.003 inch / year at 950 F metal temperature  (0.08 mm / év @510 C)

Szokásos tévedések eloszlatása

Alapok: a hulladékkezelés prioritásai:

1. Megelõzés (Prevention)

2. Újrahasznosítás (Re-use)

3. Visszanyerés (Recycle) (itt nem az alkatrészt hasznosítjuk újra, hanem az anyagot: pl. acél, PET palackból a polyetilént, stb).

4. Energia visszanyerés (Energy recovery)

5. Félrerakás, hulladéktemetõ (Disposal)

Aki ezeket az alapokat nem ismeri, az könnyen buta következtetésekre jut, mint pl. hogy szalma vagy más elgázosításának nincs létjogosultsága. De van, a hulladékkezelés 5. pontjában. Igaz, hogy jó lenne, ha minél kevesebb lenne, de rengeteg van, és ha ügyesebbek leszünk, akkor is lesz valamennyi. Ráadásul amíg meg nem tanuljuk a  FolyékonyFluorideSóolvadékosThoriumReaktor építését, addig a gázmotorokat / turbinákat kénytelenek vagyunk biomasszával üzemeltetni (itt jön be a részleges elgázosítás), amikor napenergia nem áll rendelkezésre.

  • a fagázmotorhoz NEM KELL FA. Ez egy technológia, ami segít (nem faalapú) szemét (lásd garbage gasification video), vagy fának már nem beszámítható faipari hulladék hasznosításában, hogy ne csak meleget, hanem egyúttal tengelyteljesítményt vagy elektromos teljesítményt is adjon. Ezzel a technológiával akár a szénerõmûveknél jobb hatásfok érhetõ el, akár 38% helyett 50+% (kombinált ciklussal), ráadásul kisebb beruházással.
  • ha az emberek eszik a marhahúst, akkor amiatt kevesebb a marha ? Nem, ez buta gondolat. Éppen fordítva. A ma élő marhák többsége éppen azért él, mert hasznosítjuk tejüket és húsukat. Ugyanígy, ha az embernek nagyobb érték a fa (mert bútor / épületanyag / papír mellett jól használható energiát is ad!), akkor többet nevelünk és jobban vigyázunk rá. Hogy még talán úgy sem eléggé, az más kérdés.

Világítógáz

Az izzók, késõbb a fénycsövek (és mára a LED-ek, amik kis méretüknél fogva sok helyen hasznosak, de a LED-ek 2009-ben a fénycsöveknél jóval kevesebb fényt adnak 1 kWh-ra vetítve !) kiszorították a világítógázt. Motor hajtására persze alkalmas. Sajnos az egykori tudás nagy része már nehezen hozzáférhetõ.

Világítógáz cikk : A fa lepárolásánál igen bő retortákat használnak, melyek nincsenek nagy rétegben megtöltve. A lepárolási hőmérsék 700-850 C.° között van. A gáznyeremény mennyisége a különféle fanemek szerint különböző. 1 métermázsa száraz fa 3-4 óra alatt 36-40 köbméter gázt, 16-20 kg. faszenet, 2 kg. kátrányt és 20-25 kg. faecetet ad.

Más, rokon módszerek:

 

 

Kapcsolatfelvétel:

  • Faelgázosítót csinálnék éppen,  a GEK V3 as verzióját először alapkiépítésben, hazai anyagkészletre adaptálva.
    • honnan veszed hozzá a hajlékony hõálló gégecsövet ami a hõcserélõhöz kell (ami a bejövõ levegõt melegíti, a kimenõ fagázt hûti) ? Ezt a gégecsövet azóta kidobtuk, mert "szelelt"
  • 1500-as fordulatszámon
  • a lehető legnagyobb sűrítési viszony mellett, pl gyertyás diesel (ez jó ötlet. 13-17-es sűrítési viszonyt szoktak javasolni, a 20-as állítólag már necces - kopoghat. Ki csinálja a gyújtógyertya adaptert ? Vagy készen kapható ?)
  • fejlesztenék elektromos áramot 10KW nagyságrendben
  • a hulladékhővel melegvizet
  • persze FaAprítás kérdést is meg kell oldanom - ill. bizonyos kialakítású reaktorba nagyobb üzemanyagdarabok is berakhatók

Szeretném felvenni együttműködés céljából a kapcsolatot hasonló témában gondolkodó, tevékenykedő emberekkel, itt találtok meg: gabor.galilei kukac gmail.com Hívd fel Marcellt, 70) 2 654 789

Kiváló ! Mivel álló helyzetû (nem járművi) alkalmazásról van szó, érdemes megnézned a  FaelGazositoVizmelegito oldalt. Ehhez nekem Budapest XVII. ker.-ben minden elõ van készítve (indító-ventillátor és segéd Pb gáz is), csak bilincselni kell párat. Nemcsak vízre, de motor hajtására is jó (FEMA-ssal korábban hajtottunk 9.6 körüli kompressziójú opel motort). Egy "raklapos" motor is készen áll (kis 14V generátorral + benzines indítási lehetõséggel) - a 28V-os buszgenerátorral összekuplungolva.

 


Created by: cell. Last Modification: 2010-05-21 (Fri) 14:02:28 CEST by cell.
The original document is available at http://www.eleg.hu/tiki/tiki-index.php?page=FaG%C3%A1zos%C3%ADt%C3%B3