MagTarolo

A gazdáknak komoly gondot jelent a magok raktározása, horror összegeket kérnek el érte, és egyre többet. Ráadásul nem a berakott gabonát kapják vissza, hanem gyakran silány minõséget pl. Magyarországon a kevés csapadék miatt kisebb a hozam, de kiváló minõségû búza terem. Amit elvisznek Németországba, helyette pedig fuzáriumos búzát áthajóztatnak Kanadából meg USA-ból: "Kelet-Európába még jó lesz".

• fogyasztásig
• vetésig: a magok több éves csíraképes eltárolása külön tudomány

Az ókorban, a Nyilas (Nílus) völgyében (amit ma Egyiptomnak nevezünk), és amely civilizációnak a ragozó nyelvét egyébként a magyar nyelv õrzi legpontosabban, a gabonát évekig tudták tárolni. (a Biblia szerint legalább 7 évig, de a pontos szám nem érdekes).

Mi a gond a gabonatárolással ?

• nedvesség 
  • Betárolás előtt, célszerű csökkenteni a nedvességet. Tisztítás során csökken a nedvesség, mivel a szántóföldön aratáskor a különböző zöld gyomok részei is bekeverednek a learatott gabonafélékbe. (Gyomírtózás után kelt gyomok.)
• mezei moly
  • repdésekben megbújhatnak ezért repedésmentesnek kell lennie a tároló falainak
  • Védekezés ellenük legegyszerűbben levendula illóolajjal vagy szárított levendulák a helységbe való kiakasztásával. Másik módszer UV lámpás nagyfeszültségű rovarölő.   
     
• rágcsálók
  • a zsákokban tárolt búzát nagyon kedvelik. Az ömlesztettetbe könnyen belefulladnak, ezért "kerülik". Zsákokban nagy mennyiséget nem célszerű tárolni, a hely kihasználása és zsákok költségei végett.  
  • ultrahangos készülékkel való távoltartásukról pozitív visszajelzések vannak.
• egyéb ? Pl. gombák ?
  • a fuzárium a tönkölybúzát nem szereti. A "sima" búzának a héjában (korpájában) van, ezért eme búzából készült fehér liszt kevésbé veszélyes. A teljes kiõrlésû, ha fuzáriumos, a hormonokat zavarja össze. Gyerekek számára fokozottan veszélyes.
  • A fuzárium kimutatása: a búza szemeket csírásztatni kell. Ha a mag fertőzött, akkor először fehér penész majd néhány napra rá, rózsaszín penész jelenik meg.

A nedvesség ellen elsõsorban tetõvel kell védekezni. Párás idõszakban nem szabad szellõztetni. Meleg idõben ha nem is érezzük párásnak, az abszolút páratartalma magas lehet, és lehûlve magas relatív páratartalmat, akár kondenzációt okozhat.

 

Vízmegkötés ?

Kalmár Gergelynek van egy jó módszere, 1-2 hét alatt ki tudja szárítani a töltött tárolót. Sajnos nem publikus.

A szárítás, pl. forró csöveken való átengedés hátulütője lehet, hogy elveszti az adott termés a csíraképességét, szélsőséges esetben akár szétmálhatnak is a szemek. Kukorica szárítása (a fajtától függően) hatalmas költségekbe szokott kerülni, s a búzával, árpával ellentétben szinte elkerülhetetlen. Górékban, csöves formában való szárítása a legegyszerűbb, de csak kisebb tételekben oldaható így meg.   
 

 

 

---

CO2 - széndioxid

A széndioxid a levegõben kis koncentrációban van jelen. 1-2% esetén már az összetettebb szervezetek tüdeje nem képes leadni a vérbõl a széndioxidot (hiába van elég O2, az nem elég!) és ájulás, halál következik be. Más szóval életveszélyes ! Az egereknek pláne ! A gombáknak is szükségük van O2-re, alighanem kicsivel magasabb CO2 koncentráció tartja "távol" a gombákat.

Fontos: öblítés jellegû kezelés rendben van, de nem szabad folyamatosan magasan tartani a CO2 szintet mert "káros folyamatokat indíthat el a búzában" (csírázás?)

CO2 szint növelése a tárolóban

Fa, vagy biomassza égetésekor H2O (víz) és CO2 keletkezik. A vizet egy hosszú saválló csõben le kell kondenzáltatni. Marad a CO2, ami mehet a tározóba. Azért kell saválló, mert kis mennyiségû kénessav ill. kénsav is megeszi a vas vagy Al csövet. Alighanem hagyományosan agyag-alagútban kondenzálták, a legmélyebb pontján kis aknával, ahonnan a vizet ki lehetett merni. A víz összegyûjtésérõl gondoskodni kell. Ne felejtsük el, hogy savas lehet, ennek megfelelõen kell használni. A szénerõmûvekben tudtommal gipszkarton készítésére használják a füstgázok kéntartalmát, kicsiben ez nem biztos, hogy megéri a macerát.

Nem kell egyfolytában égetni a tüzet. Mivel a CO2 nehezebb a levegõnél, ha nincs huzat, 2-3 naponta (jó szigetelés esetén ritkábban is) elég tüzet gyújtani.

 

Egyéb szempontok:

• Gabona biztonságos kitározása
• szakaszok elválasztása

A legegyszerûbb megoldás esetén kitározáskor

• adott szakasz tetejének felnyitása
• géppel, pl. markolással, szállítószalaggal és/vagy valamilyen csigás megoldással kiszedni a magokat
• visszazárni
• CO2 szint visszaállítása

 

---

Tároló alakja

Elõször a földbe vájt, repedésmentesen szigetelt henger (vagy 8szög) jut eszünkbe. Ez az oldalszigetelés szempontjából optimális.

Viszont számításba érdemes venni fésûs elrendezést is. Ilyenkor a tetõ költsége minimális (hasonló, mint a kunyhónál).

 A függõleges henger elég problémás, mert az északi oldalon más lesz a nedvességtartalom, mint a délin. Forgatni kell belül a gabonát. Nem az igazi.

A sarokba ömlesztik a búzát, és a felületét alkalmanként pirétrummal kezelik. (Óvatosan kell vele bánni, mert nem csak a rovarvilágra, hanem a melegvérűekre is veszélyes.) Egyes bioboltokban lehet hozzájutni. Használat előtt minden képpen kérje ki szakember véleményét!
Az ömlesztett búzát időnként (célszerű havonta) csigával, kisebb tétel esetén lapáttal meg kell keverni. (A nagyobb nedvesség tartalmú részek akár be is forrósodhatnak.)

 

---

Feldolgozás

• háromlépéses hántoló, tisztító, (... ?) kb. 3 x 1100 EUR (Kalmár Gergely) (Csak tönköly búzát kell hántolni, tárolni hátolatlanul célszerű.)
• 8kg/óra finomliszt, 200W-os elektromotoros, malomköves kismalom (konyhai gép méretû) kb 280 EUR. A rosták olcsók - de fontosak
•  

 

 

 

 

 

---