BirtokJog

A birtokjog azonos a tulajdonjoggal, kivéve:

• nem semmisítheti meg a birtokot.
• nem változtathatja meg a birtok rendeltetését

Vagyis, más szóval, a tulajdonos joga a pusztítás jogával erõsebb. Természetesen a szerzõdéstõl függõen részletesebben is szabályozhatók a jogok és kötelezettségek.

Miért fontos a birtokjog (vagy ahhoz hasonló jogosultság) ?

Magyarországon tulajdonos 2008-ban nem lehet jogi személy. (2011-ben már igen).

BerletiSzerzodesPelda

Birtokba adás

T földtulajdonos a kölcsönös megállapodás szerinti összegért minden jogot és kötelezettséget (lényegében birtokjogot) átad J jogi személynek (pl. J kft). Ez nagyon minimális adminisztrációval jár:

• szerzõdés
• földhivatali széljegyzet (miszerint T nem adhatja el J írásbeli beleegyezése nélkül)

J, most már birtokos, dönt a mûvelésrõl, mûveltetésrõl vagy "bérbeadásról" (használatba adásról).

"Végleges" Átiratás

Késõbb, mondjuk 2012-ben megtörténik az átiratás. J megvásárolja a tulajdonjogot T-tõl papíron N értéken. Ugyanakkor a korábbi birtokszerzõdés értelmében (mely külön kitér erre az esetre) T visszaadja J-nek N-értéket. Vagyis végeredményképpen J 0-ért írja át a tulajdonjogot, hiszen J már korábban kifizette a kölcsönös megállapodás szerinti összeget és lemondott minden jogról és kötelezettségért (csak éppen korábban a tulajdonjog átírása nem történt meg).

• Az átiratás költségeit (ügyvéd, illeték) J állja
• Azért nem lehet N=0 (vagy 1Ft), mert a szomszédnak, ill. a helybelieknek a törvény szerint elõvásárlási joguk van. N-nek elég magasnak kell lenni ahhoz, hogy ha valamelyik jogosult elfogadja az ajánlatot, akkor J is jól jár (ekkor lényegében J eladta a földet N értékért).

 

J lehet...

• J lehetne elvileg magánszemély is, de ha mind T, mind J meghal, akkor nagyon kényes jogi helyzet áll elõ (nem tudjuk, hogyan lehetne kezelni)
• J lehet szövetkezet, de a szövetkezet tagságának védeni kell a jogait az újonnan belépõkkel szemben. (taggyûlésen a tagok 1-1 szavazattal szavaznak: természetesen a szövetkezet kötelezettségeirõl le nem mondhatnak). Ha belépni csak a többiekhez hasonló értékû földdel lehet, akkor ez megoldást jelenthet. De nem elég rugalmas, mert kell "20 hektáros", "15 hektáros", stb... szövetkezet
• J lehet Rt, de az Rt könyvelése nagyon macerás
• J lehet Kft. Ez elég rugalmasságot biztosít.

 

---

 

www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/maganjog/polgarimaganjog/torzs/dolgok.htm

A magyar magánjog mindezek alapján az alábbi dologi jogokat ismeri: A birtokjog, amely a dolgokra vonatkozó védelem joga. A tulajdonjog, amely a dolog feletti teljes és kizárólagos uralmat jelenti. A korlátozott dologi jogok, amelyek a jogosultaknak bizonyos vonatkozásokban adnak a dolgokra másokat kizáró hatalmat. Ide sorolható a szolgalom, a vele rokon örökbérleti és építményi jog, a zálogjog és a telki teherjog.

2. Telekkönyv

A telekkönyv az állami hatóságok által vezetett (Magyarországon 1855-ben bevezetett) olyan nyilvános és közhiteles adatgyűjtemény, amelyek az ország földjét és házait nyilvántartja, főként azzal a céllal, hogy azoknak tulajdonosáról és az azokat illető jogokról és kötelezettségekről bárkit, minden kétséget kizáró módon tájékoztasson. A telekkönyv nyilvános, vagyis bárki megtekintheti Közhiteles, azaz mindenki megbízhat a benne feltüntetett jogok valódiságában.

 

---